Ez a bejegyzés egyáltalán nem az aktualitásokra alapoz, sokkal inkább egy szemléletet próbál tüzetesebben átvizsgálni. Ebben a bejegyzésben egy nagyon komoly témáról lesz szó, méghozzá a külföldi működőtőke beáramlásról, illetve a százmilliós munkahely támogatásokról. Tudvalevő, hogy az Orbán Kormány egy stratégiai megállapodás keretén belül kb. 15 milliárd forintot biztosított 2011-ben az Audi gyár számára, mellyel állítólag 2100 munkahelyet teremtett. Azt nem tudom, hogy ez a szám hol jár most, viszont azért egy két dolgot szeretnék megvilágítani. Ez három dolog miatt jó, egyrészt a 2100 (vagy 1800?, minden forrás mást mond) munkahely úgy tűnik majd, hogy az utóbbi öt perben jött létre, másrészt pedig át lehet vágni szalagokat, és ráadásul még sajtótájékoztatókat is lehet tartani.
Vegyünk el 15 000 000 000 összeget (azaz tizenöt milliárdot) az államkasszából. Ez két három stadion ára, szóval pénz van rá. Mondjuk azt, hogy x darab öt főt foglalkoztató cégnek adunk kétmillió forintot, akiknél mindegyik alkalmazott a magyarországi átlagbért kapja. Ez kb. 235 000 HUF, és három évig teljes járuléktámogatást élveznek ezek a vállalkozások. Számoljunk!
Az egy cégre eső állami költség 2 000 000 HUF +
a 235 000 HUF bruttó fizetés teljes járulék költsége három évre:
szociális hozzájárulási adó (27%) = 63 450
szakképzési hozzájárulás (1,5%) = 3525
összesen három évig = 66 975 * 12 * 3 * 5 = 12 055 500 Ft.-
mindösszesen = 14 055 500 Ft.-
Osszuk el ezzel a számmal a tizenöt milliárdot!
15 000 000 000/14 055 500 = 1067 (kb)
Ez azt jelenti, hogy 1067 darab ilyen, öt főt foglalkoztató céget lehetne ennyi pénzért alapítani állami támogatással vagy, akár EU-s forrásból. Lehetnek ezek startup-ok, lehetnek ezek szolgáltató cégek, lehetnek ezek internetes kereskedelmi cégek, mindegy is. Ez hány munkahely is?
1067 * 6 = 6402 munkahely, hiszen az egyszemélyes kft, ügyvezetője is rendelkezik ezáltal munkával. Természetesen ezek csak a közvetlen számok, itt még a beszállítókról nem beszéltünk, és természetesen a fizetett bért nem az állam határozza meg. Ez még akár árnyalhatja is a képet, de azért nem árt elgondolkodni a számokon.
Csak háromszor annyi állást teremtettünk, mint amit ezzel az iszonyatos pénzzabáló Audi-val, akiknek volt képük azt nyilatkozni, nem fejlesztenek, ha nem kapnak állami támogatást!!! Az Opel például csak 5,5 milliárdot kapott 2010-ben a TEVA 1,5 milliárdot 2008-ban a Mercedes 22,15-öt. (forrás: http://www.atlatszo.hu/2013/04/03/a-legdragabb-uj-munkahelyek-toplistaja/)
A különbség nem csupán a munkahelyek számában, hanem minőségében is rejlik. Az Audi és a Mercedes gyakorlatilag összeszerelő üzemek, nem rendelkeznek magas hozzáadott érték mutatókkal. Jellemzően nem belföldi piacra termelnek, így nem foglalkoztatják őket a magyarországi keresleti viszonyok. Egy összeszerelő üzemben vajon hányan kapnak minimálbért? Hát sokan! A minimálbér pedig jelenleg kb. 66 000 forint nettó bevételt jelent, ez az alacsony bér pedig tovább csökkenti az amúgy is alacsony belső fogyasztást, így sérül a belföldre termelő és szolgáltató cégek integritása, csökken, vagy stagnál a bevételük. Ebből vajon hogyan lesz olyan gazdasági növekedés, amely hosszú távon fenntartható, és nem csak egyedi gazdasági hatásoktól következik be?
Természetesen magyar vállalkozásokat is tudunk támogatni drága munkahelyekért.Mivel plagizálni nem akarok, se ismételni senkit, nézzétek meg ezt az atlatszo.hu cikket. Jó drága egy munkahely Magyarországon nem csoda, hogy olyan kevés van belőlük.
http://www.atlatszo.hu/2013/04/03/a-legdragabb-uj-munkahelyek-toplistaja/