Minden ami népnemzeti, és ami nem.

Népnemzeti Peti blogja.

Itt minden megtörténhet

2014. október 28. - Mardu89

Üdv!

A nevem Népnemzeti Peti. Sok szeretettel köszöntök minden kedves idelátogatót! Bizonyára azon töritek a fejeteket, hogy ezzel a névvel, vajon hová sorolhatjátok a blogomat. Tulajdonképpen sehová, és mindenhová, mivel ez nem egy tematikus blog. Megtalálható lesz rajta politika, közélet, kritika, filmajánló, zeneajánló, tudomány és még a humor csírái is. Hogy miért? Mert engem ezek a dolgok érdekelnek, és valószínűleg téged is, hiszen nézel filmeket, hallgatsz zenéket, felháborodsz a politikusok gaztettein, szeretsz nevetni, és általában érdekel mások véleménye bizonyos dolgokról. Vagy nem. Amennyiben felkeltettem az érdeklődésedet, olvasd tovább a többi cikket!

Minden jót!

Népnemzeti Peti barátod

Minek nekünk FDI, miért drága a munkahelyteremtés?

Ez a bejegyzés egyáltalán nem az aktualitásokra alapoz, sokkal inkább egy szemléletet próbál tüzetesebben átvizsgálni. Ebben a bejegyzésben egy nagyon komoly témáról lesz szó, méghozzá a külföldi működőtőke beáramlásról, illetve a százmilliós munkahely támogatásokról. Tudvalevő, hogy az Orbán Kormány egy stratégiai megállapodás keretén belül kb. 15 milliárd forintot biztosított 2011-ben az Audi gyár számára, mellyel állítólag 2100 munkahelyet teremtett. Azt nem tudom, hogy ez a szám hol jár most, viszont azért egy két dolgot szeretnék megvilágítani. Ez három dolog miatt jó, egyrészt a 2100 (vagy 1800?, minden forrás mást mond) munkahely úgy tűnik majd, hogy az utóbbi öt perben jött létre, másrészt pedig át lehet vágni szalagokat, és ráadásul még sajtótájékoztatókat is lehet tartani.

Vegyünk el 15 000 000 000 összeget (azaz tizenöt milliárdot) az államkasszából. Ez két három stadion ára, szóval pénz van rá. Mondjuk azt, hogy x darab öt főt foglalkoztató cégnek adunk kétmillió forintot, akiknél mindegyik alkalmazott a magyarországi átlagbért kapja. Ez kb. 235 000 HUF, és három évig teljes járuléktámogatást élveznek ezek a vállalkozások. Számoljunk!

Az egy cégre eső állami költség 2 000 000 HUF +

a 235 000 HUF bruttó fizetés teljes járulék költsége három évre:

szociális hozzájárulási adó (27%) = 63 450

szakképzési hozzájárulás (1,5%) = 3525

összesen három évig = 66 975 * 12 * 3 * 5 = 12 055 500 Ft.-

mindösszesen = 14 055 500 Ft.-

Osszuk el ezzel a számmal a tizenöt milliárdot!

15 000 000 000/14 055 500 = 1067 (kb)

Ez azt jelenti, hogy 1067 darab ilyen, öt főt foglalkoztató céget lehetne ennyi pénzért alapítani állami támogatással vagy, akár EU-s forrásból. Lehetnek ezek startup-ok, lehetnek ezek szolgáltató cégek, lehetnek ezek internetes kereskedelmi cégek, mindegy is. Ez hány munkahely is?

1067 * 6 = 6402 munkahely, hiszen az egyszemélyes kft, ügyvezetője is rendelkezik ezáltal munkával. Természetesen ezek csak a közvetlen számok, itt még a beszállítókról nem beszéltünk, és természetesen a fizetett bért nem az állam határozza meg. Ez még akár árnyalhatja is a képet, de azért nem árt elgondolkodni a számokon.

Csak háromszor annyi állást teremtettünk, mint amit ezzel az iszonyatos pénzzabáló Audi-val, akiknek volt képük azt nyilatkozni, nem fejlesztenek, ha nem kapnak állami támogatást!!! Az Opel például csak 5,5 milliárdot kapott 2010-ben a TEVA 1,5 milliárdot 2008-ban a Mercedes 22,15-öt. (forrás: http://www.atlatszo.hu/2013/04/03/a-legdragabb-uj-munkahelyek-toplistaja/) 

A különbség nem csupán a munkahelyek számában, hanem minőségében is rejlik. Az Audi és a Mercedes gyakorlatilag összeszerelő üzemek, nem rendelkeznek magas hozzáadott érték mutatókkal. Jellemzően nem belföldi piacra termelnek, így nem foglalkoztatják őket a magyarországi keresleti viszonyok. Egy összeszerelő üzemben vajon hányan kapnak minimálbért? Hát sokan! A minimálbér pedig jelenleg kb. 66 000 forint nettó bevételt jelent, ez az alacsony bér pedig tovább csökkenti az amúgy is alacsony belső fogyasztást, így sérül a belföldre termelő és szolgáltató cégek integritása, csökken, vagy stagnál a bevételük. Ebből vajon hogyan lesz olyan gazdasági növekedés, amely hosszú távon fenntartható, és nem csak egyedi gazdasági hatásoktól következik be?

Természetesen magyar vállalkozásokat is tudunk támogatni drága munkahelyekért.Mivel plagizálni nem akarok, se ismételni senkit, nézzétek meg ezt az atlatszo.hu cikket. Jó drága egy munkahely Magyarországon nem csoda, hogy olyan kevés van belőlük.

http://www.atlatszo.hu/2013/04/03/a-legdragabb-uj-munkahelyek-toplistaja/

 

 

A Zintenettadó

Gondolatok az internetadóról

Mivel is kezdjem ezt a rendkívül komplex és eléggé hálátlan témát? Azzal biztos nem akarom kezdeni, hogy az internet mindenkié vagy azzal, hogy az internet megadóztatása korlátozza az információhoz való hozzájutást. Ezeket már mindenki tudja. Azt is tudjuk, hogy 2008-ban ellenzékből sok mindent ellenzett a fidesz (többek között az internetadót is), amivel ma már vígan operál.

Egy sokkal relevánsabb vonatkozását világítanám meg ennek az adónemnek. Ma a húzd meg ereszd meg politikáját látjuk megvalósulni. Mondanak valami irdatlan nagy baromságot, majd valamivel szerényebb elvárásokkal bevezetik. Kategorikusan elvetik bizonyos nemzetközi szervezetekkel való együttműködés lehetőségét, aztán mégis megegyezésre akarnak jutni, majd újra nem. Taktikáznak a magyar társadalommal, és annak reakcióival. Ez most nagyon nem sikerült. Hogy mi volt a kormánypárt terve, azt nem lehet pontosan tudni, bár sejthető. Kitaláltak egy adónemet, mely leköti az emberek figyelmét, mivel baromság és még ráadásul irdatlan hatalmas mértékű is. Egy gond van, szerintem a hétszáz forintos plafont nem a társadalmi reakciók kellős közepén akarták belehörögni az emberek képébe. Taktikailag akkor lett volna értelmes ilyesmit behozni a köztudatba, amikor már megvolt az első tüntetés, az első nagy felháborodás, mivel ezzel ők a kompromisszum kész kormánypárt álarcát vehették volna föl. Hát, ez kurvára nem jött össze. Miért?

Semmi újat nem tudtak mondani a tüntetés után csak olyasmit, amit már eddig is tudtunk, mivel valamit nyilatkozni kellett a több tízezer embernek, akik jelezték, hogy ott lesznek a tüntetésen, és a kétszeres békemenetnyi ellenzőnek se ártott egy két mondatot felhorkantani. Ez volt a bizonyos hétszáz, és ötezer forintos plafon, amit oly sokszor lehetett hallani. A tüntetés után elsütni ezt az alternatívát már mérhetetlenül hiteltelen volt. Igen, ezt már hallottuk, ezzel már szembesültünk, nem fogadjuk el, mondták a tüntetők és a tervezet bírálói.

 Vajon elterelés volt?

Igen is, meg nem is. Érdekes, hogy egy kormány, amely előszeretettel operál egyéni képviselői indítványokkal, már október közepén előáll az új adónemekkel, amiket be kíván vezetni. Általában nem készek ennyire előre szólni arról, hogy miként fogják a jövőben kormányozni az országot. Most mire ez a sietség? Nagyon egyszerű a válasz.

Déli áramlat, USA-ból való kitiltás, 3,3 millió szegény, akik közül 750 000 gyermek stb... Ennyi. Ettől függetlenül az internetadó veszélyes és kontraproduktív úgy, ahogy azaz összes többi adóemelés és új adófaj, amiket bevezetnek.

Miért kell kétszer adózni, avagy művirág, papír, internet és a társai

Egyetlen mozaikszót tudok csak mondani erre. ÁFA. A Magyarországon forgalomba hozott termékek és szolgáltatások Általános Forgalmi Adókötelesek, ennek a közvetett adófajtának a mértéke egyedülálló Európában. Igen, ezt mi átlagpolgárok fizetjük meg! Igen, az Orbán Kormány emelte 27%-ra az ÁFA kulcsot. De a cégek fizetnek még Társasági adót, nem kevés járulékot a dolgozók után, fizetnek ők is ÁFÁ-t, csak ők a bevételek és kiadások ÁFÁ-jának különbségét, fizetnek iparűzési, kommunális és egyéb helyi adókat, megfizetik a telekommunikációs adó árát, a bankszámlacsomagjaikon keresztül fizetnek még tranzakciós adót, átterhelt bankadót, a folyószámla kamataik után pedig kamatadót és EHO-t, sőt még CAFETERIA adó is létezik, amelynek éppen jövőre fog emelkedni a mértéke. Tehát van egy szarrá adóztatott lakossági és vállalati szektor, amely gyakorlatilag eltartja az ÁFA csalókat a helyi kiskirályokat, finanszírozza az ezermilliárdos korrupciót, gondoljunk csak arra, hogy nálunk mennyiért épül a vasút, és az autópálya, míg nyugaton ehhez képest milyen jól tudnak takarékoskodni! A kérdés NEM költői! Hát kell nekünk még több adó?

Van még egy fogós kérdés, a válaszra még nem jöttem rá. Majd minden adó úgy működik, hogyha többet keresel, fogyasztasz, használsz, akkor többet fizetsz. Ha a szolgáltató fizeti meg az adót, akkor miért nem a csomagdíjak százalékában határozták meg az adót, vagy esetleg az eladott szolgáltatások után? A szolgáltató nem adatforgalom alapján számolja fel a díjait, így az adónem nem kompatibilis az ágazattal. Egy kalap alá veszi a 2500 Ft.-os és a 10 000 Ft.-os internetcsomagokat, pedig a 10 000 forintból több nyereséget és bevételt realizál a vállalat. Hogy van ez most? Vagy mégiscsak eleve a fogyasztót akarták megadóztatni?

Adót akkor vezetünk be, ha egy bizonyos tevékenység bevétellel (és nyereséggel jár, Társasági adót se fizet, aki veszteséges vagy nullszaldós) vagy akkor, ha negatív externáliákkal jár, mint például a környezetszennyezés. Az előbbi lesápolja az állam a utóbbiból meg a társadalmi károkat fedezi. Az internetnek viszont nincsenek társadalmi kárai csak hasznai, társadalmi hasznot pedig nem illik megadóztatni.

De van nekünk egy Bencsik Andrásunk, aki mindent meg tud magyarázni

 A következő idézetek tőle származnak.

"Amerika nem a békében, hanem a háborúban érdekelt: egy birodalom csak addig áll fenn, amíg terjeszkedni képes, amíg az újabb és újabb meghódított területek bevonásával folyamatosan növekvő értékeket és energiát áramoltathat a centrumba, ahol a birodalom gazdasági, technikai és technológiai fejlesztése zajlik a fölény fenntartása és növelése végett."

Abban talán van igazság, hogy az USA nem feltétlenül veti meg a háborús politikát de ezt ne egy olyan ország kormányának, hát "jóbarátja" (jó vicc) rója fel nekik, akik folyamatosan  verbális háborút folytatnak általában inkább vélt, mint valós külső és belső ellenségekkel szemben. Hogy miért ne? Azért, mert az orbáni politika szerves része és egyik bástyája az ellenségképek képzése, és a külső és belső fenyegetettség rémképének fenntartása, valamint a fenyegetettségek elleni harc. Harcoltunk mi már a liberálisok a bal oldaliak a balliberálisok számtalan nemzetközi szervezet sőt, még az EU ellen is. Természetesen ez nem azt jelentette, hogy valóban a nemzeti ügyekért állt ki a kormány csupán annyit, hogy magyarázkodnunk kellett, vajon miért azokat és annyi évre nevezik ki a Médiatánács élére, akiket és miért pont véletlenül a Miniszterelnök Úr személyes jóbarátai, volt párttársai és korábbi szövetségesei kerülnek közjogi pozícióba. Persze mindig volt magyarázat a Kormány által pénzelt média részéről. Kéremszépen, mindenre van nemzetközi példa. Tényleg van. Arra is, hogy a közjogi pozíciók nagy részét a kormányzó párthoz közel álló személyek kapják meg. De vajon követnünk kell nekünk ezeket a nemzetközi példákat?

Soha még ennyire nem volt szükség a békemenetre!!!!

"az Orbán-kormányt a történelmi jelentőségű társadalmi beágyazottsága miatt sem most, sem később nem lehet leváltani. Eltávolítani ezért csak manipulációval lehet: a hatalmi centrumon belül kirobbantott feszültségek, a befolyásolható személyek árulásra való rábeszélése révén idővel létrehozható egy olyan helyzet, ami Orbán Viktor számára tarthatatlanná válik."

 A demokráciák egyik legalapvetőbb ismertetőjegye az, hogy a mindenkori kormány a népakarat által leváltható. Ez a társadalmi szerződések része mindenhol, ahol liberális demokrácia valósult meg. (A liberális demokrácia egyébként nem feltételen liberális gazdaságpolitikát is.)

"Ami Magyarországot illeti: az Orbán-kormányt a történelmi jelentőségű társadalmi beágyazottsága miatt sem most, sem később nem lehet leváltani. Eltávolítani ezért csak manipulációval lehet: a hatalmi centrumon belül kirobbantott feszültségek, a befolyásolható személyek árulásra való rábeszélése révén idővel létrehozható egy olyan helyzet, ami Orbán Viktor számára tarthatatlanná válik. Az erre irányuló kísérletek jellegzetes példája az USA által kirobbantott úgynevezett korrupciós botrány."

A történelmi jelentőségű társadalmi beágyazottságról is lenne véleményem. Az választásokra jogosultak száma ma kb. 8 millió fő. A részvételi arány 61,24%-os volt. A fidesz a szavazatok 44,87%-át szerezte meg, ami 2 142 142 fő. Ezekkel a szavazatokkal a parlamenti mandátumok kétharmadát szerezte meg. Már ez is elgondolkodtató, ugyanakkor a 2010-es választásokhoz képest ez félmillió szavazó lemorzsolódását jelenti a fidesztől, és a 2006 választásokon nagyjából 130 000-rel több voksot tudtak összegyűjteni és veszítettek.

Két mondat még. USA által kirobbantott korrupciós botrány? Mikortól is beszélünk magyar korrupcióról?

 

 

 

süti beállítások módosítása